Karneválok - Eredetük

A farsang Európában az egyik legnagyobb ünnepek közé tartozott és tartozik ma is, az ünnep legfontosabb része pedig az álarcos bál. Ki ne emlékezne az iskolai farsangokra, jelmezes bulikra, amikor mindenki az lehetett aki csak lenni akart.
Mivel a hazai sajtóban is megindultak a karneválokkal kapcsolatos cikkek, gondoltam illene nekem is foglalkozni a három legnagyobb karnevállal, a velenceivel, a rióival és a new orleansival, de előtte egy kis áttekintést szeretnék adni a karneválokról.

Karnevál szó eredete: a szó a középkori latin carne levare, „a hús elhagyása” kifejezésből alakult ki. A hús szó azonban nem csak a keresztény ünnep böjtmegelőző jellegére utal, hanem a farsangi eszem-iszomra is, amikor is rengeteg hús fogyott.
Egy másik értelmezés szerint egészen az ókori görög kultúráig visszavezethető a hagyomány, amikor is a mai farsangi időszakkal egy időszakra esett a kis Dionüszia ünnepe. Ezt főleg a falvakban ünnepelték, december és január között. A vidám mulatságokat hangos, álarcos felvonulások tarkították és ebből eredeztetik a későbbi athéni vígjátékokat is.

A farsangi maszkok, öltözetek fontos szerepet töltenek be a gonosz szellemek elűzésében. Ilyenkor nem ritka, hogy valamilyen farsanghoz kapcsolódó jelenetet is előadnak. A farsangi vidámsággal, örömteli, mulatozással a telet búcsúztatják és egyben ezzel a kis előadással várják a tavasz eljövetelét.

Hazánknak is megvan a saját farsangi hagyománya: a busójárás.